Matolcsy: 2040-re Európa élére lépünk

Gazdaság

Magyarország hat olyan növekedési forrással rendelkezik, amelyekhez társítani lehet a koreai, izraeli, dubaji/emirátusi, szingapúri és a három kínai sikerváros fejlődési motorjait – írta Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu portálon Csizmadia Norberttel, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnökével közösen jegyzett írásában.

Magyarország Európa közepén fekszik, mára az EU átlagos fejlettségi szintje 75 százalékának közelében áll, erős individuális értékrenddel rendelkezik, mélyek a nyelvi, kulturális és kreativitási forrásai, egészségipari alapokat épített ki és jelentős víz, gyógyvíz és termálvízkinccsel rendelkezik – sorolták a növekedési forrásokat a szerzők.

Miért ne vázolhatnánk fel Magyarország 2040-re elérhető sikerének forrásait, amikor a KIDSzingChi országok és városok közel húsz év múlva érvényes átlagos fejlettségi szintjének 75 százalékával – a többi V4 országgal együtt – Európa élére lépünk?

– osztotta meg álmait a jegybankelnök.

A cikk aztán sorolni kezdi a példaértékű országokat. Dél-Korea sikere mögött például az áll, hogy mindenben a legmagasabb minőséget célozzák meg, mert mindenben a legjobbak akarnak lenni. Az ország működése az individuális gyarapodási vágy és a családi összetartás egyensúlyára épül.

A szerzők Izraelt említve egyebek mellett a technológiai start-up cégek bőségét és kreativitását emelték ki, de arra is kitértek, hogy a zsidó nemzet hagyományosan értékeli a szellemi eredményeket, becsüli a tehetséget, miközben ápolja a múlt értékeit.

Legalább hat emirátusi/dubaji karaktervonást érdemes átvennünk, hogy sikeresen végre hajtsuk Magyaroroszág történelmi ugrását – írták. Ezek a következők: világos jövőkép alkotása, nyitottság a világ felé, a földrajzi tér innovációja, hatékony és tiszta kormányzás, élményközpontú turizmus és a lehetetlen legyőzése.

Szingapúr 50 év alatt a világ legversenyképesebb országa lett, sikerének pillérei, hogy kihasználta földrajzi helyzetét és az oktatásra, tudásra, technológiára, fenntarthatóságra építette hosszú távú vízióját – írták a szerzők. Azt is hozzáfűzték, hogy Szingapúr a világ legzöldebb városa, az élhetőségi rangsorban is világelső.

A kínai Csengdu városával kapcsolatban azt emelték ki, hogy az ősi kulturális és a 21. századi technológiai adottságokat ötvözve, sikeres, vonzó, kreatív központot épített. A város a GDP több mint 10 százalékát kreatív iparági fejlesztésekre fordítja és egyben a divat, a filmipar és a dizájn központja.

A cikkben megemlítik, hogy Sencsen, az egykori kis kínai halászfalu mára a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, amely adókedvezményekkel, lakhatási támogatással és kötvények bevezetésével vonzotta a globális technológiai cégeket és szakembereket.

Sanghaj arra jó példa, hogy hogyan válhat egy város ázsiai-csendes óceáni kereskedelmi központból a világ globális központjává – írta a szerzőpáros. A kínai város egyik fő előnye, hogy fontos földrajzi csomópont, a Jangce folyó torkolatánál fekszik, és már a 19. század végétől a britek, majd a franciák és az amerikaiak is felfigyeltek rá.

A szerzőpáros sorait egy idézettel zárta Kopátsy Sándortól: “Ahogy a lovak erejét egy kis patkó a sokszorosára növeli, úgy a néhány dekás iránytű a ködös, borús tengereken megsokszorozta a hajók mozgásának biztonságát, lehetővé téve a veszélyes partoktól távoli hajózást”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük