A Debreceni Egyetem több kutatóegysége is bekerült a a legkiemelkedőbb hazai kutatási infrastruktúrák közé

Egyetem

A Debreceni Egyetem több kutatóegysége is szerepel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a legjobb 50 infrastruktúrával rendelkező hazai kutatóhelyet bemutató listáján.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kezdeményezésére első alkalommal kaptak elismerést a legkiemelkedőbb hazai kutatási infrastruktúrák. Az NKFIH országos felmérésének célja a legjobb hazai kutató egységek azonosítása volt.

A kiváló minősítésről szóló elismerő okleveleket Palkovics László innovációs és technológiai miniszer adta át Pécsett.

A Debreceni Egyetem (DE) kutatási infrastruktúrái közül a Kelet-magyarországi Kémiai Analitikai és Molekulaszerkezet Kutatási Központ, a Magyar Celluláris Képalkotó Euro-BioImaging Node, a Magyar Orvosi és Preklinikai Képalkotó Euro-BioImaging Node, az Agrár és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúra, a DE BMBI Proteomika Szolgáltató Laboratórium, valamint a DE- Atommagkutató Intézet Anyagtudományi Kutatóhálózata érdemelte ki a Kiváló Kutatási Infrastruktúra minősítést. Az elismerő okleveleket Veres Szilvia, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese, Vámosi György, az Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, valamint Kuki Ákos, a Természettudományi és Technológiai Kar egyetemi docense vette át december 16-án.

„Kiváló Kutatási Infrastruktúra” címet kapott továbbá az Atommagkutató Intézet több kutató egysége is.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszer a díjak átadása alkalmából rendezett ünnepségen a nemzetközi kutatói együttműködések közül kiemelte az MIT Catalyst programját.

– A Debreceni Egyetem koordinálásával a projekt teljes egészében lefedi Közép-Európát. A program sikeres időszakon van túl, hiszen a több mint 100 projektből 15 a második szakaszába lépett. A jelenleg csak az egészségtudomány területén működő Catalyst program kibővítéséről már tárgyalunk az MIT-vel – hangsúlyozta a miniszter.

Palkovics László kiemelte, a kutatási rendszer 2018-ban megkezdett átalakításának egyik meghatározó eredménye az, hogy létrejöttek azok a támogatási elemek, amelyek az ötlet keletkezésétől a piacképes áru megszületéséig, a folyamat valamennyi szakaszát támogatják. Hozzátette, hogy a kutatás-fejlesztésre szánt támogatás 2021-re megduplázódott és ez az összeg az egyetemi modellváltással tovább nő.

Szabó István, az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese beszédében kiemelte: a díj nem az eszközöknek, hanem az azokat működtető szakembereknek, kutatóknak szól.

– A tudományos infrastruktúrák felmérése már 2008-ban megkezdődött, ennek célja a kutatói közeg serkentése és megnyitása volt. A most díjazott kutatóegységek a nemzetközi színvonalat képviselik. Célunk, hogy ezek a határokon túl is láthatóvá váljanak és itthon is megismerjék őket a fiatal szakemberek – hangsúlyozta az elnökhelyettes.

A tanúsítvány alapján a tudományos központok jogosultak a „Kiváló Kutatási Infrastruktúra” cím használatára. A szervezetek bekerülnek az innovációs hivatal adatbázisába, amely így is segíti a kutatóegységek széles körű nemzetközi láthatóságát és kapcsolatépítését.

unideb.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük